Körülöttem többen is belevágtak az ismerkedésbe a Windows 7 operációs rendszerrel.
Mivel az eddigi híradások, tapasztalatok egyöntetűen arról szóltak, hogy igazi stabil, a Vista-hoz képest gyorsabb, a korábbi kompatibilitási gondoktól mentes, régebbi hardveren is elfogadhatóan működő operációs rendszer született, így én is kedvet kaptam, hogy belevágjak immár az RC utáni végleges változat kipróbálásába.
Ugyanis ha tényleg akkora durranás, mint amilyennek hírlik, akkor sokan fognak váltani, és addigra illik némi előnyre szert tenni a tapasztalatok, üzemeltetés terén, hogy tudjon válaszolni az ember a legelvetemültebb beállítási kérdésekre is:)
A Vista-t annyira nem szerették a felhasználók, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hogy a megjelenése óta hány példány fordult meg a kezeim között.
Windows 7 Ultimate Edition
Első kísérlet:
A legkisebb ellenállás felé mozdultam:)
Egy több, mint két éves Acer Travelmate 2490-es sorozatú, Intel Celeron M 430 @ 1,73GHz processzorú laptopra tettem fel először. Windows-élményindex 2,3.(Mindegyik hardverösszetevő egyedi részpontszámot kap. A számítógép pontszámát a legalacsonyabb alpontszám határozza meg.)Azért is a legkisebb ellenállás, mert bármi gikszer történik, az csak második gép, éles adatok nem voltak rajta, ráadásul rögtön bebizonyosodhat, hogy miként muzsikál régi hardveren is a W7, szóval ideális választásnak tűnt.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy 2GB DDR2 RAM-ra lett anno bővítve, márpedig a memória a Windows-ok lelke, mint tudjuk.
Telepítést nem írom le, egyértelmű, könnyű.
Megjegyzésként talán annyi, hogy korábban a Windows XP telepítéseknél a rendszerpartíciónak általában 15, később már 20-30GB helyet hagytunk.
Egy ideje már úgy telepítem a gépeket, hogy 50GB-ra méretezem a rendszerpartíciót, megkönnyítve a későbbi Windows 7-re váltást. Jelenleg Office 2007-tel és alap programokkal 17GB-ot foglal, ez pedig csak felfelé fog kúszni mindenkinél. Arról nem is beszélve, hogy alapértelmezésben a Firefox 3.5 is a rendszerpartícióra menti a letöltött fájlokat. Eddig is oda töltötte, csak az Asztalra, ott meg látta a felhasználó és kitörölte, ha már tele lett a képernyője. Persze át lehet konfigurálni, de alapból ezzel nem fog vesződni senki, az biztos.)
Egy ideje már úgy telepítem a gépeket, hogy 50GB-ra méretezem a rendszerpartíciót, megkönnyítve a későbbi Windows 7-re váltást. Jelenleg Office 2007-tel és alap programokkal 17GB-ot foglal, ez pedig csak felfelé fog kúszni mindenkinél. Arról nem is beszélve, hogy alapértelmezésben a Firefox 3.5 is a rendszerpartícióra menti a letöltött fájlokat. Eddig is oda töltötte, csak az Asztalra, ott meg látta a felhasználó és kitörölte, ha már tele lett a képernyője. Persze át lehet konfigurálni, de alapból ezzel nem fog vesződni senki, az biztos.)
A W7 tehát mindent felismert, Atheros wifi kártyát is azonnal életre keltve, és mindent, amit csak kell.
(Egyből ki is derült, hogy a Pécs EKF 2010 keretében felújított köztereken wifi elérés is lett, az ígéretekhez híven.)
Minden különösebb gond nélkül települt, saját wifin töltve le a frissítéseket.
Miután elkészült a telepítés és a frissítések is lejöttek, elkezdtem próbálgatni.
Ezen a gépen volt már Ubuntu, Windows XP, Windows Vista, és most Windows 7.
Azt kell mondjam, hogy minden előzőnél gyorsabbnak tűnik. Az XP komótosabb volt vele, a Vista szenvedés.
Ami nagyon tetszett, az a “one click language switch”.
Egy klikk, kijelölve a magyar nyelvi csomag, 40MB letölt, telepít, kilép, majd vissza és már magyar is a Windows 7 Ultimate.
Egy klikk, kijelölve a magyar nyelvi csomag, 40MB letölt, telepít, kilép, majd vissza és már magyar is a Windows 7 Ultimate.
Második kísérlet:
Az Acer sikerén felbuzdulva, felkerült egy asztali gépre is.
Intel Pentium Dual-Core CPU E5200 @ 2.50GHz , 3GB DDR2 RAM, 750GB SATA2 HDD, NVIDIA GeForce 9500 GT, Gigabyte S-series Ultra Durable 2 alaplap.
Viszonylag ez is régi konfignak számít, de azért ezen már simán megy. Windows-élményindex 5,9 a 7,9-ből.
Még az ősrégi Pinnacle TV tuner kártya is kapott eszközmeghajtót.
Kipróbáltam rajta a Virtualbox-ot és a 6.5.3-as VMware-t. Mindkettő simán megy, lehet rájuk telepíteni vendég rendszereket.
Harmadik kísérlet:
Intel Pentium 4 CPU 3.20GHz, 2GB RAM, Windows-élményindex 3,6.
Sok izgalom már nem volt, hiszen csak a tapasztalatokat kellett átültetni.
Azért biztos, ami biztos, egy teljesen üres 160GB-os SATA HDD-re telepítettem, a korábbi Windows XP-s HDD a telepítés idejére kivettem, majd második merevlemezes meghatóként lett visszatéve, ha valami nem úgy működne, ne a munka rovására menjen a tapasztalatszerzés miatt feltelepített Windows 7 esetleges üzemzavara.
Természetesen gond nélkül települt. Egy apró hiba volt. Indulás után a hangkártyát nem tudta elindítani, de az automatikus hibaelhárítás megküzdött vele.
Most jó.
Virtuális gépek jól mennek rajta.
Ubuntuval a Linux szerverek menedzsmentje végett.
Windows XP + Novell kliens és Netware menedzsment programokkal pedig az NDS és Novell szerver üzemeltetésére.
Ingynes FTP szerver (Xlight FTP Server).
Kompatibilis CD/DVD emuláló programok: Daemon Tools és egy másik, szintén ingyenes megoldás: Virtual Clone Drive.
A Panda USB Vaccine is kompatibilis, jó szolgálatot tesz az Autorun.inf vírusok ellen.
Egyéb (külső HDD-re való) mentésekre, fájlszinkronizálásra az XP-n is bevált FreeFileSync továbbra is használható.
Szigorúan az ingyenesség és jogtisztaság jegyében maradva: CD/DVD/Blue-ray író program - Ashampoo Burning Studio Free.
Végezetül sikerült lementeni a rendszerpartíciót is a Paragon Drive Backup 9.0 Free Edition-nel. Ez is működik tehát W7 alatt.
No, egyelőre itt tartunk.
Nekem nagyon tetszik.
Egész biztosan nagyot fog szólni, sokan fogják használni, hiszen Windows XP licenszet nem is lehet lassan kapni.
Vita van persze arról, hogy ez most csak egy továbbfejlesztett Vista, vagy éppen mára megoldódtak a Vista idejében még nagyon kellemetlen kompatibilitási gondok. További érv amellett, hogy nem kell hasra esni tőle, hogy a géppark, hardverek is jóval fejlettebbek, erősebbek, mint pár éve, valamint, hogy csak parasztvakítás van megint a csilli-villi felülettel.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb hardvert megeszi gond nélkül. Jelentős technológiai fejlesztés áll mögötte.
A korábbi Windows operációs rendszerek már nem nagyon tudnak megfelelni azoknak a kihívásoknak, amit ma a hardverek, valamint az Internet, illetve a hálózatok támasztanak velük szemben biztonság szempontjából.
Linuxokon persze régóta standard, hogy rendszert érintő változtatásokhoz root jelszó kell.
Részemről mindenkit buzdítani fogok rá, hogy ne berzenkedjen az UAC ellen, mert sokkal kevesebb gonddal nézünk majd szembe, ha a nagy többség elfogadja és megfelelően használja is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése