Szabadság alatt hévízi apartman.
A korábban beszerzett/meghosszabbított djuice-os adatforgalom alapú feltöltő-kártyás mobil internet bölcs döntésnek bizonyult, mert a szálláshelyen csak EDGE kapcsolat volt. Így, ha lassan is, de jött az adat, de megőrültem volna, ha ha a Telenor-os perc alapú feltöltő-kártyás mobil internet ketyeg, függetlenül az adatmennyiségtől.
Pontosan ezért döntöttem korábban úgy, hogy mindkét kártyából legyen egy-egy kirándulásokra vagy vész esetére.
De nem kellett sínylődni a lassú kapcsolattal. Valamelyik szomszédos házból (valószínű az is apartman lehetett) "átlátszott" egy nyílt wifi hozzáférés.
Természetesen böngészésre, keresésre, térképek nézegetésére, útvonaltervezésre tökéletes volt.
És bár nagy volt a csábítás, de nem használtam egyetlen jelszavamat sem. Még szép, hiszen folyamatosan a biztonságos internet használat mellett ágálok:)
Több egyetemi dolgozónak ilyen esetekben nyúlták le a jelszavát (internet cafee, nyílt wifi használat), amit azután spam-elésre használtak fel.
Én nem szerettem volna így járni.
Jó tudni a szabad wifi-ről, hogy nincs ingyen ebéd.
Ha nem is maga az ingyen netet szolgáltató nyúl(hat)ja le a jelszavainkat, akkor olyanok, akik ott hallgatóznak (izé, Google, hm?).
Netán valaki direkt nyit egy ilyen ingyenes hozzáférést, ami viszont mézes madzagként gyűjti be a gyanútlan, tájékozatlan áldozatokat (amolyan fordított honeypot-ként funkcionálva).
További hasznos információ arról, hogy ha nyílt wifi-t használunk, az vajon bűncselekménynek számít? (Hangsúlyozom, hogy nyílt wifi-t.):
"A Btk. vonatkozó passzusa (300/C. §, 1. bekezdés) kimondja: "Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." Ha jól értjük, ez arra vonatkozik, ha valaki feltöri a védelmet, vagy meglévő jogosultságával él vissza - de mi a helyzet védtelen hálózattal?
A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) érdeklődésünkre elmondták: olyan esetben, ha valaki egy nyitott, ám nem nyilvános használatra szánt wifi-hálózatra lép be egyszerű netezés céljából, nehezen bizonyítható, hogy kárt okozott a hotspot gazdájának. Ha azonban a hálózatot akár a leggyengébb titkosítás is védi, annak kijátszása már bűncselekménynek minősül."
Forrás: Origo.hu
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hack. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hack. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. július 16., péntek
2010. június 24., csütörtök
Bepillantás a LIVE CD-k világába
Live CD, az mi?
A Live olyan speciális Linux, vagy más operációs rendszer, amit nem kell feltelepíteni a számítógépre.
CD-ről indítható, így azonban nem bővíthető: csak azokkal a programokkal lehet használni, amelyeket fejlesztői integráltak bele, tehát ami a CD-n megtalálható.
Mivel a program nem települ fel a számítógépre, így az ott található egyéb operációs rendszer, az adatok és programok is sértetlenek maradnak.
Ugyanakkor a CD-ről indított rendszerből hozzáférhetünk a merevlemezen lévő adatokhoz, így például dokumentumainkat, zenéinket is megnyithatjuk (de adott esetben törölhetjük is, ez vírusos fájloknál különösen hasznos lehet).
A Live CD-k nem használják a merevlemezt, mindent a memóriába csomagolnak ki és onnan futtatják azt.
Ezért minimum 128-256 MB szükséges általában az indításukhoz, de erősen ajánlott az 512 MB memória is.
A Live CD-t futtató számítógépekbe nem kell merevlemez.
1GHz feletti processzor teljesítménytől megfelelő sebességgel használhatjuk a CD-ről induló programokat.
Ahhoz, hogy Live CD-nk legyen, először is le kell tölteni egy ISO fájlt, majd kiírni CD-re, DVD-re.
Ezek az ISO fájlok általában 100MB és 700MB között mozognak. De vannak kifejezetten minimal verziók is.
Bár a Live CD-k indulása, valamint a programok betöltése aránylag gyors, de lassabb a merevlemezről induló operációs rendszereknél.
Az indulás tempója jelentősen függ az adott konfigurációtól is: milyen teljesítményű processzorral, milyen gyors a CD-ROM-mal, mekkora memóriával rendelkezik a felhasználó számítógépe.
Kezdőknek mindenképpen a magyar nyelvű Linux-verzió ajánlott.
A Live CD-k a fejlesztőik által összeállított szoftverválogatásokat tartalmazzák. Tartalmuk nagyrészt megegyezik a hagyományos, telepítést igénylő változatokéval.
A CD-ken általában minden fontos program megtalálható: irodai szoftverek (például az Libre Office), zenei- és multimédia, illetve az internetezéshez használható programok, webböngészők, levelezőprogramok, vagy játékok, és egyéb segédprogramok.
A Live CD-k hardvertámogatása nagyjából megegyező a hagyományos Linux-csomagokéval, kielégítőnek mondható.
Az operációs rendszer indításánál általában automatikusan megkeresi és felismeri a számítógépben található hardverelemeket (modem, hang- és videokártya, hálózat, billentyűzet, CD/DVD olvasó és -író stb.) és azokat használatba is veszi.
Bizonyos, ritkább hardvereszközök esetében azonban az automata beállítás nem mindig sikeres.
Bootolás CD-ről: indításkor lépjünk be a BIOS-ba (DEL vagy F2 gomb) és ellenőrizzük, hogy a számítógépünk elsődleges boot meghajtójaként a CD-ROM van e beállítva.
Ha nem a CD-ROM az elsődleges boot eszköz akkor tegyük azzá.
A második boot eszköznek állítsuk be a merevlemezünket.
Ezzel a beállítással elérhetjük, hogy ha a CD-ROM olvasóba CD-t helyezünk akkor a számítógépünk megpróbál a CD-ről indulni.
Ha nincs CD az olvasóban vagy a CD-ről nem indul a rendszer, akkor a hagyományos módon elindul a számítógépünk a merevlemezről.
Ezt a beállítást akár a próbálkozások után is így lehet hagyni.
Ha a számítógépünk a CD-ről indul akkor más képernyőt kapunk mint megszoktuk. Itt általában 5-10 másodperc után automatikusan elindul a program.
A program indulásakor felderíti a számítógépünk hardvereit és a megjelenítést és indulást ehhez igazítja.
Ha mindent rendben talált akkor egy, a Windows rendszerekhez nagyon hasonlító grafikus felületet láthatunk.
Bárhová kattinthatunk, bármit kipróbálhatunk. Bajt nem tudunk okozni a számítógépben, hiszen egy újraindítás után minden az eredeti állapotba kerül. (Természetesen, ha törlünk valamit –csak szándékosan a törlés funkcióval – a merevlemezről, az olyan, mint ha az eredeti rendszerben is törlést választottunk volna. Véletlenül nem lehet törölni semmit. Ha igen, az pedig nem a Live CD miatt van.)
Ha befejeztük a próbálgatást indítsuk újra a számítógépet.
Ne felejtsük el kivenni a CD-t a meghajtóból!
Néhány Live CD a teljesség igénye nélkül:
A magam részéről először Live CD-vel a Knoppix Linux-on keresztül találkoztam.
Ezzel lehetett a leggyorsabban megállapítani egy gépnél, ha éppen nem volt hálózat, hogy az most az operációs rendszer hibájából nem volt elérhető vagy fizikailag történt valami a hálózattal, hiszen ebben az esetben a Live CD-s operációs rendszer sem kap IP-t DHCP-vel.
Azután jött az Ubuntu.
Itt láttam először azt a lehetőséget (persze valószínű ez már más verziókon is adott volt, csak én nem találkoztam addig még sok Live CD-s Linux-szal), hogy ha megtetszik az operációs rendszer a Live CD használatával, akkor rögtön lehet telepíteni is, minden külön macera nélkül.
Nem túl rég fedeztem fel a Puppy Linux-ot, hasonló célra, mint a Knoppix.
Annyi különbséggel, hogy rendkívül kis méretű (~100 MB) és nagyfokú használhatósággal rendelkezik, minimális rendszerigény mellet. Rögtön kitűnik, hogy rendkívül gyors (Ubuntu Live-val összevetve töredék idő alatt boot-ol, még úgy is, hogy közben rákérdez a nyelvi beállításokra, illetve az időzónára is), nem csak alap műveletekre használható. AbiWord segítségével könnyedén tudunk dokumentumot gyártani, pdf-be nyomtatva.
Kilépéskor elmenthetőek a beállítások akár CD-re, akár Pendrive-ra, így legközelebb már azzal sem kell vesződni.
Azután ott van még a DSL.
Damn Small Linux – inkább nem fordítanám le szó szerint, hogy mit jelent, aki tud angolul az úgy is tudja, a többieknek meg annyit, hogy nevezzük inkább Roppant Kicsi Linux-nak…
Alig 50MB mérettel, ráfér egy “névjegykártya CD”-re is.
Ez csupán néhány volt a ma már széles Live CD kínálatból.
Egy elég részletes lista található itt: http://www.livecdlist.com/
RESCUE/BOOT CD kínálat:
Vannak nem Linux alapú vagy Windows-os Live CD-k is, de ezek inkább RESCUE vagy BOOT CD-k.
Ezek legtöbbjében hasznos, a leírás szerint freeware eszközök vannak előre telepítve, amit rendszer összeomlás, adatmentés, vagy hibajavítás esetén nagyszerűen lehet használni.
(Azért fogalmazok így, mert többekben kétség merült fel némelyik CD-n található egyik-másik program jogtisztaságával kapcsolatban.)
Ezen CD-k verziói:
(Bővebb infó a linkekre kattintva.)
Ultimate Boot CD
Programok listája itt.
Ultimate Boot CD for Windows (UBCD4Win)
A CD ezeket a programokat tartalmazza.
Ide kívánkozik a HIREN’s Boot CD is.
Nagyon jól használható programokkal olyan mint egy szoftveres svájci bicska.
Mindenki a lelkiismerete szerint használja a rajta található programokat...
Hasonló a Trinity Rescue Kit.
Legkézenfekvőbb eszköz belőle a Windows jelszavak "kiütése".
Részletesebb magyar nyelvű leírás róla a Linux Hogyanok blogon.
A felsorolásban utolsó előttiként a System Rescue CD.
Csomaglista.
Végül, de nem utolsó sorban egy célszerszám, a CloneZilla.
Ha ismered a Norton Ghost nevű szoftvert, akkor tudod miről van szó.
Ez az ingyenes nyílt forráskódú alternatívája.
Az egyik legjobb rendszermentő, klónozó és visszaállító szoftver – ingyen.
Alapját a DRBL, Partition Image, ntfsclone, partclone, és udpcast szoftverek képezik
Segítségével biztonsági mentés készíthetünk a merevlemezünkről, majd a mentésből visszaállíthatjuk adatainkat.
Működik USB Flash drive-ról, USB-re csatlakoztatható eszközről vagy Live CD-ről, a hivatalos honlapról ezek a verziók letölthetők.
További forrás:
http://linuxhogyanok.blogspot.com
A Live olyan speciális Linux, vagy más operációs rendszer, amit nem kell feltelepíteni a számítógépre.
CD-ről indítható, így azonban nem bővíthető: csak azokkal a programokkal lehet használni, amelyeket fejlesztői integráltak bele, tehát ami a CD-n megtalálható.
Mivel a program nem települ fel a számítógépre, így az ott található egyéb operációs rendszer, az adatok és programok is sértetlenek maradnak.
Ugyanakkor a CD-ről indított rendszerből hozzáférhetünk a merevlemezen lévő adatokhoz, így például dokumentumainkat, zenéinket is megnyithatjuk (de adott esetben törölhetjük is, ez vírusos fájloknál különösen hasznos lehet).
A Live CD-k nem használják a merevlemezt, mindent a memóriába csomagolnak ki és onnan futtatják azt.
Ezért minimum 128-256 MB szükséges általában az indításukhoz, de erősen ajánlott az 512 MB memória is.
A Live CD-t futtató számítógépekbe nem kell merevlemez.
1GHz feletti processzor teljesítménytől megfelelő sebességgel használhatjuk a CD-ről induló programokat.
Ahhoz, hogy Live CD-nk legyen, először is le kell tölteni egy ISO fájlt, majd kiírni CD-re, DVD-re.
Ezek az ISO fájlok általában 100MB és 700MB között mozognak. De vannak kifejezetten minimal verziók is.
Bár a Live CD-k indulása, valamint a programok betöltése aránylag gyors, de lassabb a merevlemezről induló operációs rendszereknél.
Az indulás tempója jelentősen függ az adott konfigurációtól is: milyen teljesítményű processzorral, milyen gyors a CD-ROM-mal, mekkora memóriával rendelkezik a felhasználó számítógépe.
Kezdőknek mindenképpen a magyar nyelvű Linux-verzió ajánlott.
A Live CD-k a fejlesztőik által összeállított szoftverválogatásokat tartalmazzák. Tartalmuk nagyrészt megegyezik a hagyományos, telepítést igénylő változatokéval.
A CD-ken általában minden fontos program megtalálható: irodai szoftverek (például az Libre Office), zenei- és multimédia, illetve az internetezéshez használható programok, webböngészők, levelezőprogramok, vagy játékok, és egyéb segédprogramok.
A Live CD-k hardvertámogatása nagyjából megegyező a hagyományos Linux-csomagokéval, kielégítőnek mondható.
Az operációs rendszer indításánál általában automatikusan megkeresi és felismeri a számítógépben található hardverelemeket (modem, hang- és videokártya, hálózat, billentyűzet, CD/DVD olvasó és -író stb.) és azokat használatba is veszi.
Bizonyos, ritkább hardvereszközök esetében azonban az automata beállítás nem mindig sikeres.
Bootolás CD-ről: indításkor lépjünk be a BIOS-ba (DEL vagy F2 gomb) és ellenőrizzük, hogy a számítógépünk elsődleges boot meghajtójaként a CD-ROM van e beállítva.
Ha nem a CD-ROM az elsődleges boot eszköz akkor tegyük azzá.
A második boot eszköznek állítsuk be a merevlemezünket.
Ezzel a beállítással elérhetjük, hogy ha a CD-ROM olvasóba CD-t helyezünk akkor a számítógépünk megpróbál a CD-ről indulni.
Ha nincs CD az olvasóban vagy a CD-ről nem indul a rendszer, akkor a hagyományos módon elindul a számítógépünk a merevlemezről.
Ezt a beállítást akár a próbálkozások után is így lehet hagyni.
Ha a számítógépünk a CD-ről indul akkor más képernyőt kapunk mint megszoktuk. Itt általában 5-10 másodperc után automatikusan elindul a program.
A program indulásakor felderíti a számítógépünk hardvereit és a megjelenítést és indulást ehhez igazítja.
Ha mindent rendben talált akkor egy, a Windows rendszerekhez nagyon hasonlító grafikus felületet láthatunk.
Bárhová kattinthatunk, bármit kipróbálhatunk. Bajt nem tudunk okozni a számítógépben, hiszen egy újraindítás után minden az eredeti állapotba kerül. (Természetesen, ha törlünk valamit –csak szándékosan a törlés funkcióval – a merevlemezről, az olyan, mint ha az eredeti rendszerben is törlést választottunk volna. Véletlenül nem lehet törölni semmit. Ha igen, az pedig nem a Live CD miatt van.)
Ha befejeztük a próbálgatást indítsuk újra a számítógépet.
Ne felejtsük el kivenni a CD-t a meghajtóból!
Néhány Live CD a teljesség igénye nélkül:
A magam részéről először Live CD-vel a Knoppix Linux-on keresztül találkoztam.
Ezzel lehetett a leggyorsabban megállapítani egy gépnél, ha éppen nem volt hálózat, hogy az most az operációs rendszer hibájából nem volt elérhető vagy fizikailag történt valami a hálózattal, hiszen ebben az esetben a Live CD-s operációs rendszer sem kap IP-t DHCP-vel.
Azután jött az Ubuntu.
Itt láttam először azt a lehetőséget (persze valószínű ez már más verziókon is adott volt, csak én nem találkoztam addig még sok Live CD-s Linux-szal), hogy ha megtetszik az operációs rendszer a Live CD használatával, akkor rögtön lehet telepíteni is, minden külön macera nélkül.
Nem túl rég fedeztem fel a Puppy Linux-ot, hasonló célra, mint a Knoppix.
Annyi különbséggel, hogy rendkívül kis méretű (~100 MB) és nagyfokú használhatósággal rendelkezik, minimális rendszerigény mellet. Rögtön kitűnik, hogy rendkívül gyors (Ubuntu Live-val összevetve töredék idő alatt boot-ol, még úgy is, hogy közben rákérdez a nyelvi beállításokra, illetve az időzónára is), nem csak alap műveletekre használható. AbiWord segítségével könnyedén tudunk dokumentumot gyártani, pdf-be nyomtatva.
Kilépéskor elmenthetőek a beállítások akár CD-re, akár Pendrive-ra, így legközelebb már azzal sem kell vesződni.
Azután ott van még a DSL.
Damn Small Linux – inkább nem fordítanám le szó szerint, hogy mit jelent, aki tud angolul az úgy is tudja, a többieknek meg annyit, hogy nevezzük inkább Roppant Kicsi Linux-nak…
Alig 50MB mérettel, ráfér egy “névjegykártya CD”-re is.
Ez csupán néhány volt a ma már széles Live CD kínálatból.
Egy elég részletes lista található itt: http://www.livecdlist.com/
RESCUE/BOOT CD kínálat:
Vannak nem Linux alapú vagy Windows-os Live CD-k is, de ezek inkább RESCUE vagy BOOT CD-k.
Ezek legtöbbjében hasznos, a leírás szerint freeware eszközök vannak előre telepítve, amit rendszer összeomlás, adatmentés, vagy hibajavítás esetén nagyszerűen lehet használni.
(Azért fogalmazok így, mert többekben kétség merült fel némelyik CD-n található egyik-másik program jogtisztaságával kapcsolatban.)
Ezen CD-k verziói:
(Bővebb infó a linkekre kattintva.)
Ultimate Boot CD
Programok listája itt.
Ultimate Boot CD for Windows (UBCD4Win)
A CD ezeket a programokat tartalmazza.
Ide kívánkozik a HIREN’s Boot CD is.
Nagyon jól használható programokkal olyan mint egy szoftveres svájci bicska.
Mindenki a lelkiismerete szerint használja a rajta található programokat...
Hasonló a Trinity Rescue Kit.
Legkézenfekvőbb eszköz belőle a Windows jelszavak "kiütése".
Részletesebb magyar nyelvű leírás róla a Linux Hogyanok blogon.
A felsorolásban utolsó előttiként a System Rescue CD.
Csomaglista.
Végül, de nem utolsó sorban egy célszerszám, a CloneZilla.
Ha ismered a Norton Ghost nevű szoftvert, akkor tudod miről van szó.
Ez az ingyenes nyílt forráskódú alternatívája.
Az egyik legjobb rendszermentő, klónozó és visszaállító szoftver – ingyen.
Alapját a DRBL, Partition Image, ntfsclone, partclone, és udpcast szoftverek képezik
Segítségével biztonsági mentés készíthetünk a merevlemezünkről, majd a mentésből visszaállíthatjuk adatainkat.
Működik USB Flash drive-ról, USB-re csatlakoztatható eszközről vagy Live CD-ről, a hivatalos honlapról ezek a verziók letölthetők.
További forrás:
http://linuxhogyanok.blogspot.com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)